Category: Modellezés

Quadkopter és a BetaFlight

By , 2018. August 27 13:43

bf_logoSok víz folyt le a Dunána, azóta, hogy szünetelem a modellezést, de a világ nem áll meg. Rengeted fejlődött a modellezők világa, különös tekintettel az elektronikára. Új protokollok, szabványok, és Open Source projektek. Az utóbbiak közül, talán a legnépszerűbb (természetesen OpenTX után :)) a BetaFlight. Mivel hatalmas tudást és ezáltal bonyolultságot a beállításokban hoz magával, készítek egy kis jegyzetet. Lehet másnak is hasznára lesz.

Hogy mi ez egyáltalán? Lényegében egy Cleanflight nevű multikopteres firmware fejlesztését szorgalmazó szabad-forrású projekt tesztága, mely mára önálló, de az eredetivel szoros kapcsolatban fejlődő projekté alakult. Valószínűleg a rengeteg újítás tette annyira vonzóvá, hogy 2017 januárjától #1-nek minősítette a Google Trends. Mivel bonyolult a szerkezet, így a beállítása sem lenne egyszerű Configurator nélkül. Ha meg valaki követni szeretné a fejlesztés minden szösszenetét, látogasson el a GitHub-ra. És hát milyen is lenne az, ha egy repülőgépnek nem lenne fekete doboza? A rögzített adatok elemzésében segít a BlackBox Viewer. És akinek ez sem el elég, más projektek is léteznek, melyek egyes s más aspektusait részesítik előnyben a BF-képes, de ugyanazon vasra telepíthetőek. Ilyen az eredeti CleanFlight és a INAV.
Szamos vezérlő gyártó szintén beszállt a versenybe, és jobbnál jobb eszközöket készítenek, eltérő konfigurációban, hogy élvezni tudjuk a technológia adta lehetőségeket. MatekSys F405

Az én vasam egy MatekSys F4. vezérlő integrált barometrikus érzékelővel. Első lépésként letöltjük a BetaFlight Configurator utolsó verzióját (az én esetemben ez v10.4), telepítjük, rádugjuk az mikroUSB csatlakozóra a vezérlőt. Ha a vezérlő már be van építve, első dolgunk legyen a légcsavarok eltávolítása!

Első nehézségek már a Configurator telepítése után előjöhetnek, és sajnos, a leggyakrabban használt OS-nél, mert csak a Windows érintett a hibában, ugyanis az nem megfelelő meghajtó szoftvert tartalmazz az STM virtuális soros portjához. De sebaj, mert a szoftver első oldala minden olyan hivatkozást tartalmaz, melyek elirányítanak bennünket a megfelelő oldalakra (STM VCP driver, CP210x driver). Még mielőtt tovább megyünk a konfigurációhoz, szükségünk lesz meg egy kis probléma megoldására, ugyanis amikor frissíteni szeretnénk a Firmware-t megint meghajtószoftver problémába ütközünk. Ehhez kapcsoljuk BootLoader üzemmódba (BL). Ezt vagy gombnyomással (benyomott gomb mellett dugjuk rá az USB-re), vagy BL vagy DFU paranccsal tudjuk elért a CLI-be (Comman Line Interface). A művelet eredményességet az állapotjelző LED fog tanúskodni, pontosabban megszünteti pislogását. Az operációs rendszer új eszköz észlel, és nem megfelelő illesztőt telepít, ezt szükségeltetik kicserélni megfelelőre: ImpulseRC erre lett “kiképezve”. Ha valaki bővebb információt szeretne, elolvashatja a GitHub-on. Ezt követően már csak újra kell indítanunk az eszközt és csatlakozni hozza  Configurator-al, és a Firmware Flasher menüben megfelelő céleszköz meghatározása után feltölteni a  bf001 Betaflight CLIlegújabb firmware-t. Ilyenkor a Configurátor automatikusan átkapcsolja az eszközt BL módba. Ajánlott ilyenkor az egész chip memóriát törölni és az eszközt alapbeállításokkal indítani, ugyanis változhatnak változó nevek, és képletek a háttérben, ami eredeti konfiguráció másolásánál még problémát okozhat. Ha kételkedünk a vezérlőnk típusában, csatlakozzunk az eszközhöz, és a CLI-ben adjuk meg a version parancsot.System Configuration

Alapvető beállítások

Követretkező lépésben a minimális használható konfigurációt hozunk létre. A Configuratin>System configuration menüben állítsuk be a giroszkóp frissítési rátát és a PID ciklus sebességét. F4. generációjú mikrokontroller esetén Features(STM32F405) ez 8-8 kHz, F3 esetén 4-4 kHz. A lényeg, hogy figyeljük a processzor terhelését az Configurator állapotjelző tálcáján. A CPU Load értéke nem haladhatja meg az 50%-ot. Beállítjuk a rádióvevő egység kommunikációs protokollját (PWM, S.BUS etc.), és kiválasszuk a megfelelő funkciókat. A következőket tudom ajánlani alapnak: AIRMODE, OSD, ANTI_GRAVITY, DYNAMIC_FILTER. Ami még hátra van, az a motorszabályzók protokolljának a beállítása. Mai szabályzók már inkább a DSHOTXXX valamely verzióját használják, de akadnak régebbi kiadások is, ebben segít a szabályzónk specifikációja.ESC Features Ha nincs csipogónk a gépen, érdekesség lehet még a Dshot Beacon Configuration, mely a motor rezegtetésével állítja elő hangot. Összesen 3 opció áll rendelkezésünkre: hangerő, csipogjon-e ha elveszíti a rádiójelet, ill., kapcsolható-e távirányító gombjával/kapcsolójával (set beeper_dshot_beacon_tone = 3).

Következő feladat a rádióvevő egység működésének, a csatornakiosztásnak az ellenőrzése. ReceiverEzt a Receiver menüben tudjuk megtenni. Ugyanitt tudjuk követni a bemeneti jelek alakulását, és az oszlop-diagramok segítségével pontosan beállíthatjuk a potmétereink közép és végállásainak kimenet értékét (a finomhangolást a távirányítón végezzük).

ModesA Modes menüben tudjuk állítgatni a repülési módokat, vagyis egyes funkciók ki/be kapcsolását és vezércsatorna hozzárendelését. Távirányítónk programmixjeit használva elég összetett kombinációkat tudunk létrehozni mindössze 1 csatorna használatával, a lényeg, azonban, hogy ne bonyolítsuk túl, maradjon használható. Fontos tudni, hogy ha egy funkció aktiválva van a System Configuration menüben, de nem rendelünk hozza kapcsolót a Modes menüben, akkor az a funkció folyton aktív.

Failsafe stg. 1Amit ne hagyjunk ki, az a Failsafe megfelelő beállítását. A koncepció a következő: hagyjuk ezt a funkciót a repülésvezérlőre és teljesen kapcsoljuk ki a rádióvevőn. Ebben az esetben a vezérlő azonnal tudomást szerez a jelvesztességről, és a beállításainknak megfelelően vezérli a légi járművünket. Ráadásul 2 szint is beállítható: 1. szint – meghatározzuk, hogy mi az érvényes jel hossza, és ha a bemeneti jelszint nem felel meg, akkor az előző érvényes értéket használja, vagy egy előre megadottat. Mindkét megoldásnak vannak előnyei, hátrányai. Normális körülmények között ezt a szintet csak ideiglenes jelvesztesség Failsafe stg. 2kompenzálására használjuk, így meg lehet tartani az összes csatorna értékét. 2. szinten eldönthetjük, hogy a jelvesztesség kezdetétől mennyi ideig lehet a gépünk 1. szinten, és utána kapcsolja e teljesen a motorokat, vagy próbálja meg letenni finomabban. Egyik út sem tökéletes. (fél másodpercnél ne célszerű forgatni a légcsavarokat irányítás nélkül, a főlőt a jelvesztesség inkább állandónak, mintsem ideiglenesnek tekinthető)

Bár nem esszenciális, bekapcsolhatjuk a fekete-doboz funkciót is, ezt a Blackbox menüben tehetjük meg, állítsuk a mintavételezést 1.5kHz-re.

OSDOSD beállítását mindenki saját ízlése szerint intézze. Egy trükköt szerének megosztani csak: ha végeztünk a beállítással, menyünk a parancssor menübe (CLI) és pötyögjük be a diff parancsot, ezzel minden, alapértéktől eltérő beállítás megjelenik. Keressük meg és másoljuk ki a set osd_ elejű bejegyzéseket és másoljuk át valami biztonságos helyre.

PID Tuning a repülővezérlőnk természetét befolyásoló beállítások. Intenzív viták folynak arról, mi a tökéletes, ért hagyjuk egyenlőre alaphelyzetben. Az RC Rate és a Super Rates álításával a vezérlőn tudjuk megoldani az távirányítóban ismert EXPO beállításokat. Finomhangolással még ráérünk bajlódni, inkább menjünk repíteni egyet, de… .

Bár beállítottuk a Failsafe funkciót, teszteljük le légcsavarok nélkül, hozzárendelve egy csatornát, egy kapcsolót előbb az 1. utána a 2. szinthez. Biztonság mindenek felett!

Nos, akinek ez sem elég, érdemes megismerkedni a következő forrásokkal:

Tuning Tips for Betaflight 3.4

Plasmatree/PID-Analyzer

 

Kamerák FPVhez

By , 2018. July 30 09:42

Már a csapból “drón” kifejezés is folyik, természetesen, semmi köze az igazi drónokhoz, de a média felkapta, és jól felfújta, az üzletek meg megpróbálnak ebből is jó hasznot húzni. Jelentem, ez így volt korábban is, mára sem változott semmi. :) Vagyis mégis.

Emlékszem még mennyit szenvedtünk az első multikopterekért, hogy működésre bírjuk őket, manapság meg, jóformán aprópénzért vehetünk WiFi-s 2MP (HD) kamerával szerelt játékgépet. Azonban ezeknek a késleltetése jelentős, és FPV repülésre nem alkalmasak biztonságos kereteken belül. Marad egyenlőre a jól bevált analóg technika. Marad egy vitathatatlan tény, hogy a jó képhez, jó fénygyűjtő eszköz kell, és az sem baj, ha a háttérben dolgozó elektronika minimális késleltetés ad. Az sem mindegy, hogy a földi egység segítségével akarjuk rögzíteni a mozgó képet, vagy már a fedélzeten, átviteli közeg által hozzáadott minőség romlás nélkül. Nem szándékom egy teljes áttekintést adni, nem is lehet, hiszen folyton fejlődik a világ, de pár példán át talán nyújthatok egy kis segítséget, ha igényt lenne rá

Amit legelőször látunk a kamerából, és szinte biztos, hogy azonnal bele is nézünk, az a lencse. Parány kameráknál általában mindössze egy lencse szokott lenni. Ennek megvannak az előnyei és hátrányai: kevesebb fény vész el, azonban egy lencse jó ki eltolódást tud okozni a színekben, különösen a széleken, akromatikus aberrációt hozva létre. A lencsék általában védő réteggel is el vannak látva, mely keményebb, mint maga a lencse anyaga, esetleg még valami szűrő réteget is kap., pl., az infóra sugárzás kiszűrésére. Komolyabb fényképezőgép esetén az ár 75%át is képezheti.

A következő fontos eleme a kamerának az érzékelő. Ezekbből manapság CCD és CMOS technológia dominál az első javára, de a CMOS fiatalabb és dinamikusan fejlődik és előreláthatóan hamarosan átveszi a vezetést. A CCD érzékelőnek sok előnye van:

  • Nagy érzékenység,
  • kevés zaj,
  • interline felépítés esetén elektronikus zár megvalósítható.

Sajnos, akad hátránya is:

  • Bonyolult előállítás, emiatt drága,
  • a kiolvasási elektronikának több kiolvasási csatorna esetén tökéletesen megegyezőnek kell lennie, egyébként sávosodás lép fel (banding),
  • könnyen létre jöhet az ún. Blooming effektus,
  • magas fogyasztás, emiatt nagyobb melegedés (és nagyobb termikus zaj).

A CMOS ugyan olcsóbb a magas integrálódás miatt és kevesebbet fogyaszt, azonban van pá kellemetlen tulajdonsága:

  • Nagyobb zaj: a pixelek egyedi erősítőit nem lehet pontosan beállítani, ezért ezek extra zajt adnak a képhez (pix-pattern noise). Erre a problémára a Canon talált tökéletes megoldást hardver szinten (és lassan minden gyártó alkalmaz hasonló megoldásokat),
  • interferencia érzékenység: a nagy számú aktív elem sokkal érzékenyebb a környezetből érkező elektromágneses zavarokra, mint a CCD,
  • az aktív elemek csökkentik az érzékelő hatásos méretét (mint az Interline CCD-knél), de itt is segítséget nyújtanak a mikrolencsék,
  • az elektronikus zár nem, vagy nehezen valósítható meg. Jól látható a CMOS érzékelőkkel készült videofelvételeken ennek a hatása: a kiolvasási sebesség miatt jól érzékelhetően elcsúszik a kép (nem azonos időpillanatban történik a teljes kép kiolvasása meg, mint a CCD-knél), és ha pl. egy mozgó autót fényképezünk, akkor az eredetileg kb. téglatest forma szétcsúszik paralelogrammává.

(Bayer interpolációról és egyebekről bővebben)

És ha már megvannak a fényinformációink, akkor a következhet rögzítés, módosítás (OSD), átvitel, és itt kezdődik az eszközvásárlásokban a bonyodalom, ugyanis manapság léteznek csak kamerák eltérő feszültség igényel, vannak olyanok, melyek hangot is rögzítenek. Vehetünk olyan kamerát, mely 20-50mW teljesítményű adót is tartalmaznak, mert csak FPV-zni akarunk, és nincs szükségünk nagy hatótávra. Bolondítja ezt a kérdést még a SmartAudio szabvány. Azonban, de ha úgy tartja kedvünk, már a fedélzeten rögzíthetjük 4K-ban a légi felvételt, jobb minőség érdekében. MicroCam

Alapkészletem első tagját egy kicsiny jószág, mindössze 1.2g, képes hangos videó készítésére, eltérőókusztávolságú lencsével (70, 90, 100, 120, 170° FOV), PAL és NTSC szabványú  kivitelben is kapható. Érzékelője CMOS, 600TVL,  1/4″, 648 × 488. Mivel tápellátása 3,7-5V (50-70mA)közötti feszültséget igényel, ezért kiváló a kis, egycellás LiPo akkumulátorral üzemelt modellek számára. Kicsi, olcsó, hullámzó képet ad, de mit is akarunk 4 gombóc fagylalt áráért? Kevéssé többért lehet kapni hasonló kategóriájú kamerát 700 illetve 1000 képsorral, azonban utóbbinak nincs sok értelme Micro Eagle 720 soros analóg standard esetén (PAL, NTSC), csak leterheljük az elektronikát fölösleges számolással és kb 30%-al növeli képátviteli késleltetést. [videó]

Analóg kamerák megfizethető csúcsát jelenleg a RunCam és a Foxeer termékei képviselik széles választékban. Kiváló színdinamikának és gyors adaptációs képességnek köszönhetően kedvelt tárasai lettek a modellezőknek. Cadex szorosan a nyomukban, és bármikor jöhet egy másik versenyző és felborzolja a kedélyeket. Azonban a tudni illik, hogy a mai technológiai hozzávetőlegesen 3-5ms min. késleltetést tud produkálni, a kijelző pedig, 25-100ms hozzáad. JF-01 Mini AIO

Következő nehézségi szintet képviselnek All-in-One kamerák. Van is a dobozban egy JF – 01 Mini AIO FPV kamera. Kelemenesen parány, de kezelhető: 148° FOV, 1/3 colos CMOS érzékelő, 800 képsor, beépített 25mw 5.8GHz-es adó (40 csatorna között nyomógomb segítségével válogathatunk), lóhere antenna, 3,6-5,5V tápfeszültség tartomány (~400mA fogyasztás), és mind ez 5 grammba csomagolva (alu tokozás nélkül). Ez a teljesítmény bőven elegendő multirotoros barátainkhoz. [videó] Aki ennél jobb minőséget keres, annak tudom ajánlani az FX798 sorozatot vagy a Realacc TX48-ot.

mobius-vs-mini-300x225 Az én szemléletemben a következő szintet a videó rögzítésére alkalmas készülékek képviselik, de ahhoz, hogy FPVre is használhatók legyenek, szükségünk van AV kimenetre vagy digitális adatátviteli közegre (pl., WiFi). Tagadhatatlan tény, hogy videórögzítés terén, manapság HD/4K minőség az elfogadott minőség. Az én kedvencem a Mobius illetve utódja, Mobius Mini. [videó] Utóbbi tulajdonságaiból legfontosabbak: 1920 x 1440 x 30 fps, 1920 x 1080 x 60 fps, fotó 2688×1512, FOV 110° ill., 135° lencsétől függően, 300 mAh LiIon akkumulátor, mely 30 perc videóra elegendő, de támogatja a külső áramforrást is, – mindez 27g tömegbe sűrítve.

FPV szemüveg kispénzűeknek

By , 2017. December 7 10:34

2015

Az FPV világ igen csábító a modellezők számára, és nem a legolcsóbb modellezési kategóriába tartozik. Azonban léteznek pénztárcabarát megoldások, de ezek igényelnek némi türelmet, ügyességet és extra munkát. De ez általában is igaz a modellezésre, és aki egyedül építi a modelljeit, ezzel tisztában is van.

Pár év eltelt azóta, hogy foglalkoztam a Trimersion szemüveg témájával, de megint jött a kisördög. Kerestem számomra kellemesebb megoldást, és “meglepő” módon, pont a DIY berkekben találtam erre és kicsit finomítottam rajta (véletlenül). Most már az én finnyás szememnek is megfelel az eredmény, és a kis lelkem is élvezi a látványt.

Az alap koncepció: vegyünk egy olcsó 3,5″ kijelzőt (a nagyon olcsók általában 480 x 272 felbontással rendelkeznek, a drágábbak 5″ és 800 x 480) , tegyük bele valami dobozba és föléje egy Fresnel-féle lencsét (A4, középről kivágva, recés oldal szem felé, kicsit ívelve), és kész is van. Ez a megoldás annyira népszerű lett, hogy későbbiekben a kínai gyártok is beszálltak némi haszon reményében. Egy szerényebb kétszemélyes vacsora arából meg is vehető a boltokban.

SAMSUNG 2 3 4 6 5

7 Az én tekintetem megakadt egy 3D szemüvegen akadt meg, melyet mobiltelefonokhoz terveztek. Semmi komoly technológia: telefon, lencse, fekete doboz. Sajnos, a keretben van egy választó sík, azt ki kell operálni, mert ha nem, nem működik a berendezéses; duplán látunk tőle. A lencsékkel is közelebb kell tenni, ugyanis a 3Dvel szemben, én egy képet szeretnek nézni. 20 perces szisztematikus anyagpusztítás után, már majdnem jó, de a perifériába még mindig van valami zavaró. Ahogy utólag kiderült, a szem-távolsághoz képest túl kicsi a lencse. Egy kis mérgelődés után jött az ötlet: “..hát van nekem műszerész szemüvegem cserélhető lencsével!” Belepróbáltam, és láss csodát! A kép tiszta, nem lóg be/ki semmi, és még a dioptria korrekció megoldott lencse cserével. Ezután már bátran merem véglegesíteni a módosításokat.

Kiszedtem az “öntapadós” tappancsokat, amelyek meg a telefont tartották volna, kiszedtem a régi lencséket. A korábbi lencsék mozgatására szolgaló kis nyílásokat kiszélesítettem, hogy be lehessen pattintani az új lencséket illetve fekete epoxigyantával eldolgoztam a hézagokat, lyukakat, ahol belóghat a fény és javítottam a doboz alkotó elemeinek illeszkedésén is. Türelmetlen voltam és belepróbáltam a Lumia 535 készülékemet (4″, quarterHD, IPS display) és kellemesen csalódtam. A kép 90%-ban kitöltötte a látóteremet, nagyjából olyan érzés, mint elülső 1/3-ból nézném a mozit. Kicsit vissza is veszek a lencséből. 3x bőven elegendő. Így lett a FOV kb. 90°. Nekem pont jó :). Ezután már csak az a kérdés, hogy milyen minőségre vágyunk. Sajnos a minőség a kép késleltetési mutatójára negatívan hat.

8_0 Okostelefon FPV-hez.

A következő feladat: nagy felbontású kijelzőt szerezni 7″ alatt. Az alkatrészárak igen borsósak ebben a szegmensben. Mást kell kitalálni. Egy kis kutatás után úgy döntöttem, egy fél-HD vagy HD kijelzőjű telefon lesz az áldozat, úgyis rám-fér egy telefoncsere. De hogyan gyömöszöljem bele az analóg jelet? Ha létezik OTG USB kábel, adatokat tudok küldeni a telefonnak, akkor csak létezik olyan is, mellyel képeket/videó is tudok küldeni. Kis bogarászás után találtam pár megoldást. Ehhez szűkségünk lesz egy Laser BGC, FEBON100, UVC-XY (MINE VCAP2900), EZCAP.TV 281 vagy EasyCAP (STK1160, UTV007) digitalizáló eszközre. Igény szerint kibővíthetjük őket vezeték-nélküli modullal, és ezáltal direktbe fogadhatjuk a járművünk adását. A digitális jel az USB csatlakozón jelenik meg. Ezt a csatlakozót OTG kábel segítségével csatlakoztathatjuk a mobil eszközünkhöz (pl., Androidos mobil telefonhoz). OTG kábel helyett használhatunk egy másik vezeték-nélküli adót, mely összekapcsolható a mobileszközünkkel (pl., iPhone) Wi-Fi-n keresztül. Ha régebbi Android rendszer használunk, szükségünk lehet UsbWebカメラ szoftverre a kép megjelenítéséhez (vagya Camera FI). EasyCAP eszközhöz fizetős szoftverre is szükség lehet: EasyCap Viewer. 1493692051_24 Videókép rögzítéséhez használhatjuk az AZ Screen Recorder

Az én konfigurációm egy HD kijelzőjű Chuwi HI8 Super 7 colos tábla gép adja a kijelzőt. Ehhez OTG kábel segítségével egy UTV007 chipes EasyCAP digitalizáló lett csatlakoztatva. Kép megjelenítéséhez  EasyCap Viewer szoftvert használok. Mivel a szoftver elsődlegesen autók hátramenetét hivatott segíteni, ezért az FPV felhasználáshoz alapbeállításokat módosítani szükséges.

2017

Mára a WiFi alapú videóközlés igen elterjedt a bevezető/közép-kategóriás szektorban. A telefonok tudják a Full HD-t, ezért probléma is megoldódni látszik. Egyes FPVre szakosodott gyártók megfizethető OTG kompatibilis digitalizálókat dobtak a piacra (Eachine ROTG01 UVC), melyek akár Windows, akár Android alapú rendszere csatlakoztathatóak. Beépített szkennerük 150 csatornát képes megkülönböztetni 1493692051_25 5,8GHz tartományban. Ennek eredménye képen, már nincs szükség külön kijelzőre, ha nem versenyző az illető. Használata könnyű, Windows rendszerek USB2WebCamera -ként ismerik fel, így munka után máris lehet menni ki a rétre ;). Megjelentek kétantennás, valós diverzitással rendelkező eszközök is, bár a tesztek nem igazolták az árukat középkategóriában. Mobilos videószemüvegek széleskörű promócióknak köszönhetően pedig jelentősen levitte az árakat (valahogy így került a Trimersion is az FPV világába).

Pozitív tulajdonsága még a ROTG01 UVC -nek, hogy van rajta analóg videó- és audio-kimenet, vagyis nem csak USB-én keresztül tudjuk használni, azonban analóg módban, sajnos, nem látjuk a frekvencia adatokat szkenneléskor, illetve csak akkor kapunk képet a kijelzőre, ha zárolt egy csatornát szabványos videó jellel.

Számos esetben a TV méretű megjelenítés kényelmesebb, ilyenkor kereshetünk egy leharcolt laptopot, és egy vezérlő hozzáadásával (pl. Universal LCD Controller Board TV Motherboard VGA/HDMI/AV/TV/USB Interface), hordozható TV-t készíthetünk belőle, vagy átköltöztethetjük a nagy-képernyős TV-nket az autó csomagtartójába és egy olcsó 75W inverterrel elláthatjuk 230V feszültséggel a járművünk akkumulátoráról.

Igényesebbek számára, természetesen, még mindig ott van a FatShark, DJI, FlyZone.

https://sites.google.com/site/lcd4hobby/5-lcd-as-pc-hdmi-av-tv-multidisplay
http://eu.banggood.com/Wholesale-Warehouse-V59-Universal-LCD-Controller-Driver-Board-PCVGAHDMITVUSB-Interface-wp-Uk-955022.html
http://www.ebay.co.uk/itm/271706539334?_trksid=p2060353.m2749.l2649&ssPageName=STRK%3AMEBIDX%3AIT
http://www.ebay.co.uk/itm/201085096820?_trksid=p2060353.m2749.l2649&ssPageName=STRK%3AMEBIDX%3AIT

Az V59 tud MKV-t lejátszani USB-ről

Craig 15″ TV 12v

HeadTracker
+wireless http://www.rcgroups.com/forums/showthread.php?t=1227871

 

Multikopter építése

By , 2016. May 26 19:44

tiny-quadcopter Sokáig próbáltam ellenállni a csábításnak, hogy legyen egy saját multirotoros járművem, azonban úgy esett, hogy a sors szele befújt egy MultiWii SE Flight Controller v2.5 vezérlőt és négy 20A SimonK firmware-el töltött motorvezérlőt. Mint minden rendes műhelyben, nálam is akadt négy darab egyforma motor. Minden adott ahhoz, hogy egy új jármű kerüljön a hangárba.  Tartottunk egy rövid “meetinget”, ahogy divatos szóval említve az esti sörözést, és kiderült, hogy a társaságban másnak is furdalja az oldalát a kíváncsiság, úgy-hogy elindult a tervezés… . Mivel a társaság elég heterogén érdeklődési kört illetően, így két eltérő koncepció kezdett kikristályosodni: kell egy kis fürge jószág, mellyel lehet “szakítani”, és egy másik, mely inkább stabil, és fotózásra alkalmaznánk. Hogy ne vesszen össze a csapat, mindkettőt megépítjük, de kezdjük a nyugodtabb testvérrel.

Rendszer váza. Első váznak egy F450 klónt választottam. Nem azért mert nagyon jó, hanem inkább az előfordulási gyakorisága miatt. Első ránézésre nehéz, mint a sár, és ahogy hallottam, nagyon törékeny, azonban már a sarki fűszeresnél is lehet venni pótalkatrészt hozzá. Elsőre megteszi. Későbbiekben majd alakítjuk.

Repülésvezérlő. Mivel mi is hozott anyagból építkezünk, ezért a MultiWii SE vezérlővel ismerkedünk először. Fontosabb jellemzői:

002 súly: 9,3g
méret: 40×40×11,6mm
furattávolság: 35×35mm, 3,1mm furattal
ATMega 328P MCU
MPU6050C 6-tengelyes gyro/gyorsulásérzékelő (Motion Processing Unit)
HMC5883L 3-tengelyes digitális magnetométer
BMP085 digitális nyomásérzékelő
PCA9306DP1 jelszint illesztő
Bemeneti jelek: 6 PWM jel
Kimeneti jelek: 4/6/8 PWM jel (motorvezérlés) kéttengelyes kamerastabilizátor támogatással
FTDI/UART port  firmware frissítéshez, Bluetooth modulhoz vagy LCD kijelzőhöz; I2C port szenzorokhoz, GPS-hez, kijelzőhöz. A vezérlővel következő modulok érkeznek: CN -06 GPS vevő, I2C-GPS NAV Modul,  Bluetooth adapter, CRIUS CO-16 OLED Display Modul.

Azonban mégis nyert a kíváncsiság és egy KK2.1.5 mini vezérlővel kezdjük az ismerkedést.

súly: 8.6g kk2-mini-fcb
méret: 36x36x11.5mm
furattávolság 30.5×30.5mm
Atmega644 PA MCU
MPU6050 InvenSense Inc.
Tápfeszültség: 4.8-6.0V
AVR interface: 6 ISP.
Bemeneti jelek: 5 PWM (1520us)
Kimeneti jelek: 4/6/8 PWM jel (motor-/szervó-vezérlés) kéttengelyes kamerastabilizátor támogatással
LCD méret: 24*18mm
4 miniatűr gomb (3.3*4.2mm)
Feszültség érzékelő.

Motor és légcsavar.
Erőműnek 4 darab 2208/8 BL motort szereltem a vázra (2600KV). Előző tapasztalatok alapján bőven elegendő húzóerőt termelnek 10×4,5″ esetén. Első tesztekhez azonban 6×3,8″ légcsavarokkal kezdem, hogy ne szokjon el a masina, természetesen, “frekvencia zavar” miatt ;)

KK2 vezérlő beállítása. Gyári használati útmutatóból, sajnos, nem nagyon lehet beállítani a kis okoskát, különösen ha először van szerencsénk a hasonló eszközhöz. Ezért el kezdtem kutakodni egy kicsit és találtam is egy kis videót mely utasításai alapján már egyértelműen el lehet indulni (Quadcopter build – KK2.0 initial setup – eluminerRC). Ennek értelmében a következő lépésekkel kezdjük:

  • Távirányíró bekapcsolása, utána vevő egység és fedélzeti elektronika
  • Gyári beállítások visszaállítása (Factory Reset)
  • Gyorsulásérzékelők kalibrációja (ACC Calibration)
  • Üzemmód-kapcsolása (Self-Level [AUX, yes, yes])
  • Egyéb beállítások (Misc. Settings [Dampening: 0-30, Alarm 1/10 volts: 90-105 3S esetén])
  • Motor konfiguráció betöltése (Load Motor Layout: Quadcoppter X), motorirányra odafigyelni!
  • Vételi jel tesztelése (Receiver Test) mind az 5 csatornán
  • Távirányító (sub)trimelése 0 értékek vételéig semleges állapotnál
  • Helyes válaszirányok beállítása távirányítón (Revese, Invert)
  • PI értékek szerkesztése (PI Editor: Roll 30, 100, 0, 20; Pitch 30, 100, 0, 20; Yaw 50, 20, 0, 10)
  • Ön-kiegyenlítés beállításai (Self-Level Settings:PGain:70, PLimit:20)
  • Motorvezérlők kalibrálása (áramtalanítjuk a fedélzeti elektronikát és a vevő egységet, a házkart felső végállásba helyezzük, a KK2 két szélső gombját benyomva tartva áram alá helyezzük a vevőt és a KK2 vezérlőt [beep-beep], ezután a gázkart alsó végállásba helyezzük [beep]. Ezután elengedhetjük a két benyomott gombot.)

Ezután már feltehetjük a légcsavarokat, ha lehet, kisebbet, mint amit végső konfigurációban használni szeretnénk, de az is megteszi, ha csak celluxot/ragasztó szalagot helyezünk a motor tengelyere, és megfigyeljük a motorok irányát, reakcióját eltolásra, élfordításra. A vezérelektronika további lehetőségeiről és beállításairól az azonos felépítésű korábbi vezérlő nem hivatalos felhasználói könyvében megtekinthetőek.

High P gain will result in a high frequency oscillation

High I gain will resultin a low frequency oscillation

 

PI gain adjustment process
•Go to the “Receiver Test” menu and use the transmitter trims to set the Roll, Pitch and Yaw values to zero.
•Switch off Self Level.
•Set the I gain to zero for Roll, Pitch and Yaw.
•Hover the multicopter and move in one axis (Roll, Pitch or Yaw) and quickly centre the TX control stick.
•Increase the P gain until the multicopter starts to oscillate when the stick is quickly centred.
•Decrease the P gain slightly to remove the oscillation.
•Repeat for all three axis (note, if you have “Link Roll Pitch” set to “Yes” in the Mode Settings menu then adjusting the PI gains and limits for Rol
l will also adjust the Pitch settings).
•Increase the Roll and Pitch I gain until it flies straight forward/sideways without pitching up or down. It should feel more “locked in”.
•Increase the Yaw I gain until Yaw feels “locked in”. You will see most impact on a tricopter. Leave as default for quadcopter.
Beállítási folyamatot és a hibákat bemutató videó.
PI limits
The PI limits are the percentage of motor power that can be used to apply the correction. These should be left at default. For example, a limit of
20 (20% motor power to apply the correction) will allow 80% of motor power to be used for commanding a change in direction from the receiver.
Servo test: Th. 0 – 90-100; AER ±90-100, direction
Stick Scaling
These settings enable you to adjust the sensitivity of the transmitter stick. A higher number gives a more sensitive response. It is used in preference to increasing the rates in your transmitter. The default values are low for beginners that may not a ppreciate how sensitive the transmitter sticks can be in controlling a multicopter.
•If you want to flip and roll, you will need to increase the Roll and Pitch values.
•Increase the Yaw value to yaw to your liking.

•Throttle is best left at 90. If you increase it too much, full throttle on the transmitter will run the motors at maximum and leave no headroom for the PI control loop to adjust the motors to keep it steady.

Misc. Settings 1
Various settings
Minimum throttle – ensures all motors start at the
same rate. If some motors do not start
when you arm, increase this value. This value also
allows you to change the motor speed if
you have Spin on Arm enabled.
Height Dampening – Compensates for the drop in heig
ht when the multicopter is banked in
a turn. Normally, the pilot will compensate for thi
s dropping effect by increasing the throttle
slightly. The default is 0 (disabled).
Height D. Limit – The percentage of motor power tha
t can be used to apply the correction.
Alarm 1/10 volts – When the flight battery +ve term
inal is connected to the KK2.1.X battery
monitor pin, this sets the voltage alarm threshold
when the buzzer sounds. If you want the
buzzer to sound at 10.2 volts or less, set this val
ue to 102. The default is 0 (disabled).
Servo Filter – Software filter that smooths out the
control signal to servos. Set this value as
low as possible.
Acc SW filter – Software filter in the KK2.1.X code
that smooths out the accelerometer
reading. This value can be increased to mask vibra
tions. The default is 8 which results in a
low pass filter coefficient of 0.03 (8/256). It is
best to leave it at this value.

Esztergagép a láthatáron

By , 2015. May 25 10:55

emcocompact-5-lathe-and-mill-002 Sokat gondolkoztam azon, hogy vegyek-ne vegyek egy esztergagépet, de végül jött egy kihagyhatatlan ajánlat, így bővítettem a “játszóteremet” – hazacipeltem egy szerényebb kivitelű EMCO Compact 5 esztergagépet. Valamiért nem mindenki örült a szerzeményemnek, különösen a csendszerető szomszédom nem, de megnyugtattam, hogy csak akkor fogom használom a gépet, ha már alszik,  hogy ne zavarjam. Bár tény, hogy nem értek hozza, és azt sem tudom, mit fogok vele esztergálni, de rég bennem van az érzés, hogy kell :). Jelenleg lepucoltam, kifújtam a hulladékot belőle, és egy kis időre félretettem, mert előbb művelődnöm kell –  ez már nem játék. De segítenek a srácok a gyárból. És amíg ok ráérnek segíteni, én bújom az internetet, és találtam kis olvasnivaló: Dr. Szabó László: Forgácsolás, hegesztés és egy apró gyöngyszemet 1968-ból.

Első utam az új tapasztalat felé a használati útmutatóhoz vezetett. Bár nem minősül ipari gépnek a masinám, azonban bír “tépni”. Kicsit játszottam a sebesség beállítással. Egyszer-kétszer cseréltem fogaskereket, hogy abban is legyen valami tapasztalatom. Végül egy tapasztalt barátom átnézte a gépet, hozott pá kést, és kipróbáltuk is azokat. Így született a kezem alatt pár hengeres test.

LED mint fényforrás

By , 2015. May 7 09:11

A ledek napjainkban egyre elterjedtebbek.Ilyenek vannak szinte minden készülékben az öngyújtóktól kezdve az űrhajókig. A fénykibocsátó dióda vagy LED neve az angol Light Emitting Diode rövidítéséből származik. A dióda által kibocsátott fény színe a félvezető anyag összetételétől, ötvözőitől függ. A LED jellemzően egyszínű inkoherens keskeny spektrumú fényt bocsát ki. A fény spektruma az infravöröstől az ultraibolyáig terjedhet, de hozzáférhetőek már hideg meleg és természetes fehér fényű LED-ek is.

A fénykibocsátás úgy keletkezik, hogy a diódára adott áramforrás a dióda anyagában levő atomok elektronjait gerjeszti, amitől azok nagyobb energiaszintű elektronpályára lépnek, majd ezek miközben visszatérnek eredeti helyükre, fotonokat bocsátanak ki. Nyitóirányú áram esetén a PN átmeneten az elektronok a N rétegből a P-be, a lyukak a P rétegből az N-be diffundálnak. A diffúziós kisebbségi és többségi töltéshordozók között rekombinációs folyamat indul meg, melynek során a felszabaduló energia fotonok formájában kisugárzódik. Nagyobb feszültség hatására nagyobb a kisugárzott fotonok mennyisége, egészen egy bizonyos nyitóirányú áramértékig, ahonnan már nem számottevő a változás.

A LED előnye, hogy a kimeneti fény előállításához alacsony áramot és feszültséget igényel, így alacsony az üzemeltetési költsége. Nagy a kapcsolási sebessége, kis helyen elfér, ütésálló és hosszú az élettartama. A hirtelen kiégés helyett lassan használódik el. A kis villamos teljesítményből fakadóan hőtermelése kicsi, így a fényforrás, és a megvilágított felület távolsága minimalizálható, jelentősen csökkentve a fényveszteséget.  Hátránya az ára, de a gyártási technológiák fejlődésével és azok elterjedésével várhatóan jelentősen mérséklődik rövid időn belül. (Jelenleg egy 300W-os lámpát egy hasonló teljesítményű HPS árának duplájáért lehet megépíteni és nagyjából háromszorosáért megvenni készen).

Felfedezése

1900-as évek elején Henry Round, a Marconi Labs szakembere fedezte fel az Elektroluminancia jelenségét.

1920-as év közepén az orosz Oleg Vladimirovich Lossew független kutató készítette el az első LED-et. Kutatásai eredményét közölték német, orosz és angol szaklapokban, de munkásságát az akkori tudományos világ nem ismerte fel, mivel a kibocsájtott fény intenzitása igen csekély volt.

1955-ben Rubin Braunstein, az amerikai rádiózási vállaltnál készítette el az első kisérleti infravörös tartományban sugárzó LED diódát, aminek az alapanyaga gallium arzenid (GaAs) volt.

1961 ben az amerikai Texas Instruments vállaltnál, Bob Biard és Gary Pittman, tovább kísérletezett, gallium arzenit alapú infravörös (láthatatlan) tartományban fényt sugárzó diódákkal. Biard és Pittman felismerték munkájuk fontosságát, és szabadalmaztatták az infravörös LED-et.

1962 ben Nick Holonyak Jr. a General Electric Company szakembere kifejlesztette az első, látható tartományban sugárzó LED-et.

1972-ben. Holonyak korábbi tanítványa Dr. M. George Craford megalkotta az első gyakorlatban is használható sárga LED-et. Nem sokkal később a sárgánál 10 x fényesebb vörös és vörös-narancs LED-eket is piacra dobták.

1971 ben jelentett Nagy áttörést a kék LED felfedezése, amely első verzióban Jacques Pankove az RCA Laboratories szakembere nevéhez fűződik.

1993-ban A kék LED megdöbbentően nagy fényerő növekedést ért el Shuji Nakamura a Nichia Corporation kutatója munkásságának köszönhetően. Ettől kezdve napjainkig több nagyvállalat tökéletesített technikával gyárt LED chipeket, de az alapelvek 1993 óta nem változtak.

1999-ben a Philips Lumileds legyártotta az első folyamatos üzemű 1 wattos LED-et. Ez a LED mérete szerint sokkal nagyobb lett, mint hagyományos társai. Ezek a LED-ek már csak hűtőbordára szerelve használhatóak, és ezzel kezdetét vette a LED-ek világítási célú felhasználása.

 LEDek változatai

A ledekről annyit mindenképpen tudni érdemes, hogy félvezető diódák amiknek egy csoportja fény leadására képes. Az általunk alkalmazni kívánt ledek a millió féle kereskedelemben kapható ledek közül viszonylag nagy teljesítménnyel és fényleadással bírnak. Fényük színtől, típustól és gyártótól függően rendkívül eltérő, 10-120lm/W között mozog, eléggé el nem ítélhető módon a kék és piros ledek 10-60 lumen/W adnak le. Általánosan 100-130 fok között mozog a sugárzási szögük, de léteznek gyárilag fókuszált 15-45-90 fokos HPL-ek is a kis teljesítményű(1-5W) fajtákból. Ezt a sugárzási szöget előtétoptikákkal lehet szűkíteni igény esetén, azonban még így is csak 85% körül ad le eredeti fénymennyiségéből.

Pár ével ezelőtt jelentek meg a piacon az ázsiai fejlesztőknél a színes nagy teljesítményű SMD ledek, melyek 10,20,30,50,100W teljesítményűek és fényintenzitásuk valamit javult, egy 100w-os piros led 6500lm leadására képes tehát 65lm/W ami egy öreg nátriumlámpa fényintenzitásának fele. Ledjeink szerelésük szempontjából sokfélék lehetnek, lyukszereltek és SMD-k. Lyukszereltnek azokat a 3, 5, 8 és 10mm átmérőjű ledeket nevezzük, melyek az elektromos készülékek visszajelző lámpáit adják általában. Ezeknek az a tulajdonságuk, hogy 20mA körüli áramot vesznek fel és a leadott fényük 1lm alatt marad, de inkább mikro-kandelben (mc) adják meg az értéket. Természetesen, ezek közt is vannak rendkívül erős fókuszált fényűek is.

LEDek szerelése és meghajtása

Az nagy teljesítményű és fényű SMD ledek általában gyári vagy tervezett foglalatba rögzíthetőek, ezek magasabb nyitófeszültséggel és hajtóárammal jellemezhetőek, kialakult szabvány nincs rájuk, ezért teljesen eltérő formájúakkal is találkozhatunk. Nyitófeszültségük 3-5W-os kategóriában 2,1-4V-ig terjed, meghajtó áramuk c.a. 350 és 1500mA között mozog. Nagyobb teljesitményu (5-100W) LED fenyforrások általában matrixban szervezett 1-3W LEDekből tevődnek össze és a táplálásukhoz 12, 35V vagy annál magasabb feszültségű árramforrás szükságes. További fontos tulajdonságuk, hogy diódalapjukon az üzem közbeni hőmérséklet 125°C fölé is tud emelkedni ezzel “megsütve” magukat, ezért ezeket a LEDeket hűtőfelületre szereljük. Számos nagyteljesítményű LEDet gyárilag csillag alakú alluminium hűtőfelületre szerelnek, egyrészt a könnyebb csavaros rögzíthetősége miatt, másrészt a lemez egy alapvető hűtést biztosít a diódának (ez nem jelenti azt, hogy nincs szükség további hűtésre). A korai LEDhalál egyik oka a túlmelegedés. Az igazán nagy teljesítményű ledek hűtését minden esetben méretezni és ellenőrizni szükséges.

Az első és legfontosabb tudnivaló a LEDek táplálásáról az, hogy a ledek elsősorban egyenárammal működnek ami azt jelenti, hogy a hálózati áramot először egyenárammá alakító tápra lesz szükségünk. Léteznek hálózati váltóáramról direkt működő ledek is, azonban jelenleg összehasonlíthatatlanul több egyenáramú led van a piacon. Ledek uzemeltetésé, emellet többféle módon is végezhetjük.

Gyári led tápok, melyek a hálózati váltóáramot egyenárammá alakítják és egy beépített kapcsolóüzemű áramgenerátorral a ledek meghajtó áramát adják. Léteznek szabályzható, kapcsolható vagy fix kivitelben. Elterjedtek a 350, 700 illetve 1000mA-es ledtápok, de léteznek ennél nagyobb áramerősséget leadni képes források is. Erősen korlátozott számú ledet tudunk használni róluk, viszont nagy előnyük az, hogy a ledek sorba forrasztásán kívül semmilyen többletmunkára vagy számításra nincs szükség a beüzemeléshez. A feszültséget szabályozva képesek automatikusan a rákapcsolt ledekhez szükséges nyitófeszültséget előállitani. Áruk 3000Ft-tól indul.

Led vezérlő panel használata akkor célszerű, ha már rendelkezünk egy szabályzott egyenfeszültséget leadni képes táppal. A panel feladata ezen feszültség további szabályozása a ledek nyitófeszültsége szerint, valamint a meghajtó áram biztosítása. Általában le- és fel-lépteti is tudják a tápfeszültséget és közel semmit nem foglalnak le a tápfeszültségből. A ráköthető minimális és maximális ledek számát, valamint a ledek típusait altalában megadják a specifikációban/használati utmutatóban. A LEDtápokhoz hasonlóan itt csak szerelési munkát kell végeznünk. Áruk 2000Ft-tól felfelé, otthoni előállítási költség 1000Ft alatt.

Általános áramgenerátorok. Ahhoz, hogy a ledünk ne menjen tönkre egyenáramra való kötés után fél percen belül, szükségünk lesz még egy áramerősséget szigorúan egyenletes szinten tartó áramgenerátorra is, ugyanis még a szabályzott feszültségű tápok is változtatják minimális mértékben leadott feszültségüket ami nagymértékű áramerősség-változással jár. Ledjeinkre ez végzetes hatással lehet.

Különböző egyszerű áramgenerátorok léteznek melyek közül a legegyszerűbb az LM317 IC. Működésének lényege, hogy két kimenő(out) lába(pin) közt 1,25V feszültségkülönbséget tart fenn, ezt kihasználva egy ellenállást beépítve a két láb közé állandó áramerősséget kapunk az ezzel sorba kötött körön belül mindenhol. Az LM317 40V feszültségig és 1,5A áramerősségig használható, azonban alacsony tápfeszültségnél nem előnyös használata ugyanis 3V feszültséget elnyel tápfeszültségünkből. Ha a tápfeszültséget nem használjuk ki teljesen akkor a fennmaradó feszültséget elfűti igen komoly hőmérséklet emelkedést okozva környezetében (előállítási költsége 200Ft alatt marad).

Egy másik rendkívül egyszerű áramgenerátor az NFET+NPN+2R. Ez mindösszesen 4db alkatrészt tartalmaz és nagy előnye az előzővel szemben, hogy magasabb feszültség és áramhasználatot enged: 60V és 20A-ig lehet használni, bízom benne senki nem próbálja meg a korlátait feszegetni. Feszültségigénye mindössze 0,5V, ami közkedvelté teszi az alacsony feszültségű alkalmazások kürében (24V alatt, összeszerelési költsége 300Ft alatt marad).

Mindkét áramgenerátorra érvényes az, hogy az IC-k elégtelen hűtése hőmegfutáshoz vezethet ami a ledjeinket ipari hulladékká minősíti. Ezt elkerülendő az IC-ket minden esetben saját hűtőbordával érdemes ellátni, ami 100Ft plusz költséget jelent a csalági kasszának darabonként.

(folyt.köv.)

Körök és alkatrészek méretezése

5mm-ES LED ÁRAMKÖR MÉRETEZÉSE

A LED-ek diódák, tehát csak az egyik irányban engedik át az áramot, csak egy polaritású feszültség hatására világítanak. Ez magyarul annyit tesz, hogy félvezetők és nem mindegy merre van a led anódja(+) és katódja(-). Ha felcserélve próbálod beszerelni nem fog világítani.

A ledek színüktől függően különböző nyitófeszültségűek, a piros, sárga és zöld 5mm-es ledek 1,8-2,2V közötti esést produkálnak, a kék és fehér ledek 3,2-4V közöttiek. Áramfelvételük 10 és 20mA közöttinek kell lenniük.
Példaként vegyünk egy piros és kék ledet, valamint egy laposelemet 4,5V-al. Ha a megfelelő lábat illesztjük az elem lábaihoz azt látjuk, hogy intenzíven világítanak. Ilyet többé ne tegyünk, igen hamar tönkre tesszük ezzel ledjeinket. Ahhoz, hogy tartósan tudjuk használni őket kicsit számolnunk kell, ugyanis a többletfeszültség és feszültségingadozás károsan hat a ledekre. A feladatunk az lenne, hogy a laposelem két pólusa közötti 4,5V feszültségkülönbséget megtarthassuk, vagyis a 4,5V feszültséget nullára csökkentsük. Elő a kék leddel, ha az előbb még nem halt meg! Számoljunk.

A kék leden 3,6V feszültség esik a 4,5-ből a led nyitásakor.

A kettő különbsége 0,9V amit egy többlet előtétellenállással arra hasznosítunk, hogy a körben folyó áram értékét beállítsuk. Hogyan? Ohm törvényével.

U=RxI

U:feszültség(V)

R:ellenállás(O,Ohm)

I:áramerősség(A,mA amper, miliamper ami az amper ezred része)

(4,5V-3,6V)=Rx0,02A
R=45ohm

Ilyen ellenállás nem szabványos méretű, ezért az ettől egyel nagyobb szabvány ellenállást fogjuk használni, ami a 47 ohm-os. A 47 ohmos ellenállás más áramerősséget produkál a ledben.

0,9V=47ohm x I
I=0,0191A

Ezt az eltérést szemmel nem lehet látni, azonban a további számításhoz még kell, ugyanis a boltban fel fogják tenni a kérdést:”Hány vattos legyen a 47 ohm-os ellenállás?”

P:teljesítmény(W,Watt)

P=UxI

P=0,9V x 0,0191A=0,018W A kérdésre a válasz: 1/4W-os. A biztonság kedvéért 1/2W-os jobb választás.

Vigyük haza ellenállásunkat, és építsük a led elé sorba kötve. Az ellenállásoknak nincs jelölt pólusuk, úgy kötöd őket ahogy sikerül.

Szépen világít kék fényünk, azonban mi egy pirosat is szeretnénk.

Ez ebben a körben már nem kaphat helyet hiszen az ellenállás csak 0,9V-ot dolgoz fel, ez pedig nem elég a piros led 1,8V-nyi nyitásához, ezért párhuzamosan fogjuk azt beépíteni a fenti ellenállás méretezést követve számára megfelelő előtétellenállással. Itt kívánom felhívni a figyelmet arra, hogy a piros led nyitófesze 4,5V/2 alatti, ezért két ledet is köthetünk sorba, így (4,5v-2×1,8V)=0,9V-ra kell méreteznünk az előtétellenállást.

Ha nem szeretnénk számológépet előhúzni itt egy link a ledek előtétellenállásának számításához soros és párhuzamos kapcsolás esetén.ledek előtétellenállása

Önmagáért beszél

Ha esetleg abban gondolkodik valaki, hogy ilyen 5mm-es ledekből építene lámpát mindenképpen NYÁKlemezre ültesse a ledeket a szerelhetőség végett.

http://ourworld.compuserve.com/homepages/Bill_Bowden/homepage.htm#menu

http://www.theledlight.com/ledcircuits.html

http://openbookproject.net//electricCircuits/Semi/index.html

LM317+R ÁRAMGENERÁTOR

LM317+R összeszerelve hűtőbordán

Ugyan az papíron

Gondolom a legtöbben a HPL-lámpa méretezésére és üzemeltetésére kíváncsiak, ezért kihagynám ill. másra hagynám az állandóáram-generátor és a feszültségszabályzó IC működési elvének pontos leírását már csak azért is, mert nem szakmám és biztos hogy még a hibáim is rosszul fogalmaznám meg.

Én a legegyszerűbb feszültségstabilizátoros áramgenerátort építettem meg egy LM317T(TO220) szabályozható kimeneti feszültségű stabilizátor IC-vel -továbbiakban IC- és egy ellenállás segítségével a kis ledlámpámban. Léteznek ennél sokkal elegánsabb és jobb megoldások más szabályzó alkatrészekkel de egyszerűbb biztos nincs, ami szerintem egy elektronikában járatlan kertésznek fontos.

Az igény piros és kék ledekkel való fényelés minimális befektetés mellett, ezért egy átalakított pc tápot használtam egyenáramtápnak. A leadott legnagyobb feszültsége 12V ami kevés, de alacsony igények mellett elégnek is minősülhet ha meg tudunk békélni azzal a ténnyel, hogy minden kör elé építeni kell egy áramgenerátort. Magyarán ha 12V feszültségről dolgozunk 3 piros ledet köthetünk egy körre, 24V esetén pedig 8-at.
Nos ott tartunk, hogy van egy tápunk és nem tudjuk milyen ledet vásároljunk. Amennyiben még nem volt forrasztópáka a kezedben akkor a legolcsóbb UEC 3W-os csillaghűtőset. Ezt Budapesten a LOMEX-ben tettem, darabonként valahol br.520ft-ért. Méretezésnél a piros ledek nyitófeszültségét 2,5V a kékeket 3,6V-ra vettem, és mindkét ledet 700mA-el kívántam hajtani. A nyitófeszültségek számításhoz szükséges értékét amúgy a gyártó a meghajtó áram függvényében adja meg, fontos azt méretezés és szerelés előtt elolvasni.
Tehát van 12V-unk, és a piros ledek 2,5V-ot vesznek fel 700mA hajtás mellett.

Gondolhatnánk egy körön elfér 4db, a maradék 2V-ra meg nézünk valami ellenállást. Nem így van, itt lép képbe az IC. Az IC-nek az a szerepe, hogy kisimítsa a hullámzó 12V tápfeszültségünk és egyenletes beállított áramerősséget produkáljon. Ő ezért 3V feszültséget kér üzemi feszültség címén a 12V-ból.

Máris csak 9V maradt az eredeti 12V-ból, tehát csak 3db piros ledet tudunk egy körre építeni. Ennek az IC-nek az alkalmazásánál érdemes betartani azt a szabályt, hogy minél kevesebb többletfeszültségünk maradjon mert ezt az IC fogja elfűteni, magyarán ne próbáljunk tartós üzemnél 12V-ról egyetlen piros ledet hajtani.

Továbbá érdemes vásárolni egy multimétert kimérni a 12V pontos értékét. Az én ATX-em 12,38V-ot adott le. Esetünkben a többletfeszültség számítása így néz ki:

12,38V-(3×2,5V+3V)=1,88V

Ezt a feszültséget fűti el az IC.
Most már tudjuk a körünk feszültségesésének adatait, de még nincs egyenletes meghajtó áramunk. Annyit tudunk, hogy maximum 700mA-el hajthatóak ledjeink, ezért erre is méretezünk a körön belül. Az ugye mindenkinek megvan, hogy soros kapcsolásnál a körben futó áram erőssége állandó.

Mivel az IC a bal és a középső láb között mindig egyenletes 1,25V feszkülönbséget tart fent egy ellenállás közbeiktatásával és az Ohm törvény segítségével egyenletes áramerősséget nyerünk belőle. Ez a lényeg! Mivel a feszültségünk ismert és 700mA az álmunk már csak egy egyszerű R=U/I képlettel megkapjuk a közbeiktatandó ellenállás értékét 1,78Ohm-ra. A következő járatos ellenállásméret az 1,8ohm. Tisztelet MedChem-nek…

A valós áramunk ennek megfelelően 1,25V/1,8ohm=0,695mA
Az ellenállás teljesítménye 1,25V x 0,695mA=0,87W
Így a közbeiktatandó ellenállás 1,8ohm/1W Általánosan elfogadott az a nézet, hogy a számított ellenállásteljesítménytől egyel nagyobb ellenállást alkalmazunk.

Forrasszuk ezeket egymáshoz a képen látható módon.

Ezzel elkészült a lámpánk első köre. Ugyan ezt a számítási módot alkalmazzuk a kék ledeknél is, csak a ledek nyitófeszültségét 3,6V-ban, vagy a gyári adatoknak megfelelően módosítjuk.
Fontos tudni, hogy a ledek nyitófeszültségei a meghajtó áram függvényében változnak. Minden High power Led vásárlás és alkalmazás előtt át kell nézni a gyári datasheet-et.

Mivel az IC a kör többletfeszültségét elfűti nagyon forró lehet(a sajátom81C), fontos ezt is hűtőbordára szerelni. Ahol vásárolod érdemes kérni hozzá saját hűtőbordát, csavart, szigetelőhüvelyt és szigetelő ásványlapot, mivel az IC saját-hűtőzászlója a középső láb potenciáljával megegyező. Ha a ledek hűtőbordájára szerelnéd megfolyt forrasztóón vagy hibás szigetelésű csillag led esetén nem fog működni a fény. Ha hűtőcsillag nélküli SMD ledet használsz az aljukon található lemez valószínűleg az anóddal azonos potenciálú, így a többi ledet testeli. Szigetelendő.

http://users.telenet.be/davshomepage/current-source.htm
NFET+NPN+2R

Mivel az előző áramgenerátor 3V feszültséget levesz a tápfeszültségünkből alacsony tápfesz esetén ez nagyon hiányozhat. Erre orvosság ez az áramgenerátor ami csak 0,5V-ot igényel. Az elv hasonló csak a különbség annyi, hogy itt a lábak közti feszültségkülönbség csak 0,5V. Hasonlóan az előzőekhez itt is igyekeznünk kell a tápfeszültséget maximálisan lehasználni, ugyanis a maradék feszültséget a FET fogja elfűteni. Érdemes az IC-t hűtőbordára szerelni.

Az NFET működési elvét itt nem boncolgatnám, legyen elég bizonyításnak az, hogy miért is hazudnék pár évvel a nyugdíj előtt. A kör egyszerűbb 2 ellenállásos része csak 20V feszültségig üzemel mivel az NFET kapuja csak ennyit bír el. Még egy ellenállás vagy zéner dióda beiktatásával a kör feszültségviselése 60V-ra nől. Az egyszerűbb 2 ellenállásost 18V feszültségű laptop tápokhoz, a zénerest 24V-os tápra vagy trafókra javaslom 20 V fesz felett.

2 ellenállással 20V feszültségig‎

3 ellenállással 60V feszültségig

Szükséges alkatrészek a két ellenállásos verzióhoz:

egy NFET (Fairchild FQP50N06L) jele Q2
egy NPN tranzisztor (Fairchild 2N5088BU)jele Q1
egy 100kOhm/ 1/4W ellenállás jele R1
egy méretezett ellenállás amivel a körben folyó áramerősséget határozzuk meg

Ellenállás értéke 1000mA-re:

R3= 0,5V / 1A = 0,5 Ohm Járatos méret: 0,51 Ohm

R3 teljesítménye: (0,5V x 0,5V) / 0,5 Ohm = 0,5W A hőtűrés miatt 1W-os ellenállást használjunk

Összeszerelt állapotban. A közelebbi ellenállás az R1, a távolabbi az R3. Felül a tranzi, alul az NFET. Huzalok alulról: táp+, LED+, LED-, táp-

60V feszre zenerrel

Amennyiben tápunk meghaladja a 20V feszültséget a FET érdekében rövidre kell zárni egy zéner diódával a tranzisztor szélső lábait. A zener érték bármi lehet 20V alatt, válasszunk 5V körülit.

Pl: 1N4732A vagy 1N4733A
Forrás:

http://www.instructables.com

Link:

http://www.instructables.com/id/Circuits-for-using-High-Power-LED_s/?ALLSTEPS

http://www.instructables.com/id/Power-LED_s—simplest-light-with-constant-current/?ALLSTEPS

Gyakorlat

9W

Hűtőborda

Fontos tudni, hogy a led hűtőfelületének teljes felületen kell felfeküdnie jó hővezető anyagra, történetesen alumíniumra vagy rézre. Ebből adódóan ez a hordfelület semmi esetre sem lehet ívelt, a ledek a legkissebb felületeltérésre is hőgutával reagálnak még nagy mennyiségű hővezető paszta használata esetén is.

A ledeket én egy processzor hűtőbordájára szereltem ragasztással. Procihűtőt pc-bontóban nézz és 200ft-nál ne adj érte többet. Azért is jó a procihűtő mert nagy felületű hűtést biztosít és nincs olyan amorf alakja mint a legtöbb elektronikai hűtőknek, egy 46mm szélességű nyílásba a growboxon remekül fel tudnak feküdni.
Egy procihűtőn 3 led csillagostól kényelmesen elfért és nem melegedett 27c fölé, ez nyilván a sűrű bordázatnak köszönhető. Mivel a hővezető ragasztó többe kerül mint az egész cucc együtt ezért hővezető pasztát(150-500ft) kentem a csillag aljára, pillanatragasztót meg a sarkaira. Ezt a rögzítés kedvéért írom azoknak akik nem tárolnak állványfúrót a lakásban. Ha épp van kéznél ajánlatos csavarral rögzíteni, de a hővezető paszta itt sem maradhat el. Meg lehet oldani más ragasztóval is de arra figyelj, hogy 120C-t térfogatváltás nélkül elviseljen. Ilyen a legtöbb epoxi műgyanta is, de azoknak nem tudom milyen a hővezetésük, vékonyan kenve biztos jók.

Artic Alumina Adhesive

A legjobb megoldás azonban az Artic Silver/Alumina Adhesive hővezető műgyanta alkalmazása. Mindamellett hogy rögzíteni lehet vele kiválló hővezető és szigetelő is egyben. Ez elsősorban az anóddal közös hűtőfelületű ledeknél fontos. A szigetelést meg lehet oldani csillámpapírral vagy szilikonlappal, azonban a rögzítés ebben az esetben bonyolultabbá válhat.

Forrás: http://chfilpo.villamvadasz.hu/drupal/
Hűtőcsillag nélküli ledet az vegyen akinek van már pici gyakorlata forrasztásban, nem egyszerű egy 5mmx4mm-es led 0,5mm-es lábaira bármit ráforrasztani. Nem beszélve arról, hogy az ónmegfolyásból származó hibák nagyobb eséllyel fordulhatnak elő potenciálva a hűtőt. Persze ha saját nyákra szereled ez a hiba nem fordul elő… A hűtőcsillagos ledek mind műanyag lencsések, ezek viszonylag jól bírják a kézi forrasztást, azonban léteznek olyan ledek ahol a diódalap szabadon van, egy rossz mozdulat a pákával és vége.
Kellemes bütykölést mindenkinek.
Végezetül annyit hozzáfűznék, hogy elektronikában teljesen járatlan vagyok ezért minden a cikkben előforduló fogalmazási vagy szakmai hibáért elnézést kérek és kérném, hogy szerkesszétek át.

 

LEDek használata a növénytermesztésben

A ledek használata a beltéri növénytermesztésben intenzíven bővül, ennek az oka elsősorban a rendkívül hatékony de magas üzemeltetési költségű fémhalogén és nátriumlámpák kiváltásának szándéka. A HID-ek elsősorban direkt megvilágításra alkalmazhatók rövid távolságon hasznosítható fénymennyiségük miatt, a ledeket kiegészítésül is használják a természetes megvilágítás mellett.

A HID-ek kiváltása ledekre legtöbb esetben kudarccal végződik, ennek az oka legtöbbször félreértésekből adódik. Talán külföldi oldalakat bújva találkoztunk már csodát ígérő 100W-os ledlámpát melynek célja a 600W-os HPS kiváltása lenne, azonban a naplókban rendre lehúzzák hozamukat, komoly termesztők hallani sem akarnak ledes fényről. A led feladata nem az, hogy a nátriumlámpa fényáramát produkálja hanem a fotoszintézishez és más növényi életfolyamatokhoz a megfelelő és szükséges hullámhosszú fényt adja le, a kibocsátott fény minden lumene hasznosítható legyen a növény számára.

A “Super” HPS által leadott fény színe

A HID fény színe meg sem közelíti a növény által nagyrészt hasznosítható látható tartományú kék és piros színeket, azonban hatalmas fényintenzitása bőven lefedi a növény igényeit és a hasznosítatlan fénymennyiség sincs káros hatással.
PAR a Wiki szerint
A lényeg itt van, mivel a gyártók csak erősen korlátozott hullámhosszú ledeket adnak ki egyenlőre nincs lehetőség pontosan tervezett kísérletekre melyekkel egy amatőr botanikus megállapíthatná növénye számára ideális színeket, nem tudja senki a pontos színösszetételt a növények palánta, vegetatív és virágzási korában. Persze vannak egészen komolyan vehető próbálkozások, de mindaddig amíg a vásárló nem válogathat a 610-től 760-ig terjedő skálán a piros színű ledekből addig ez csak erősen úttörő vállalkozás lehet. Nyilvánvalóan ugyan ez érvényes a kék skálára is, az infravörös és az UV hasznának megállapítására pedig esély sincs belátható időn belül. A szerencsés amerikai led használók akik viszonylag könnyen hozzájutnak a mélyvörös ledekhez szinte egybehangzóan állítják csodás hatását, legtöbben 1:1 arányú piros:mélyvörös kombinációt ajánl a barkácsolni kedvelő lámpaépítőknek.

A fotoszintézis során a növény által használt fény

A piros színű ledeket a gyártók a 625-630nm hullámhosszon adják ki amelytől való eltérés minimális(10nm körüli), a környezeti hőmérséklet függvénye mely egy konstans hőmérsékletű boxban nem számottevő. Jelenleg csak az Edison és a Ledengin[1] ad ki nagyteljesítményű 660nm hullámhosszú ledet ami a fotoszintézisben dominánsan hasznosul. A kék szín kicsit talán nagyobb szórással jelentkezik a piacon, szinte minden gyártó ad ki 465nm körüli hullámhosszú ledeket, néhány gyártó(pl:Luxeon az új K2-vel) a 440nm királykékkel és a 480nm körüli ciánkékkel kedveskedik a rövid szárcsomók szerelmeseinek.
Azok a termesztők, akik nem sajnálják az időt, pénzt és növényeiket ledekkel megvilágítani a rövid hullámhossz tartományú piros és kék fényüket igyekeznek szélesíteni meleg és hideg fehér fénnyel, jelenleg ez egy jónak tűnő megoldás a piac hiányosságaira. Fontos azonban kihangsúlyozni, hogy a fehér fény csak kiegészítés, tisztán fehér fényű ledekből álló lámpának nagyobb teljesítményűnek kellene lennie mint bármelyik HID. Ha meg azt is észrevesszük, hogy a fehér ledek kibocsátott hullámhossza köszönőviszonyban sincs a PAR görbével hamar lemondunk fehér ledek iránti igényünkről

Szárazföldi növények és zöldalgák pigment spektruma

A fényárammal kapcsolatos félreértésekre is ez adhat magyarázatot, komoly ledelő mély levegőt vesz és elszámol tízig ha csekély hozamát a minimális lumenre fogják társai. Ledes világításnál a fénymennyiség másodlagos, elsődleges a megfelelően kevert színek beállítása és az életfolyamatokhoz való igazítása. Ami idáig kiderült az az, hogy a kék fény a vegetációhoz szükséges és a szárcsomók hosszát befolyásolja, míg a piros fény a virágzásban jut főszerephez. Mivel mindkettőt hasznosítja a növény a fotoszintézisben mint a legfontosabb életfolyamatban érdemes mindkét színt az aratásig alkalmazni csak teljesen eltérő arányokban, míg egy vegetációs korát élő növénynek sok kékre van szüksége a virágzás idején ez háttérbe szorul a pirossal szemben.
Ezen túlmenően még nagyon sok furcsának tűnő próbálkozás is létezik a ledek előnyeinek vizsgálatára, ilyen a teljes nappali szakasz lekövetése a hajnali égbolt és az alkonyat színeinek modellezésétől a sötét éjszakai periódusban tovább világító piros fényekig, mely elmélet szerint a kék fény hiánya indítja be a virágképződést. Véleményem és sokunk véleménye szerint a ledeké a jövő, azonban amíg a piaci felhozatal a különböző hullámhosszok terén hiányosnak mondható addig azt kell mondanunk, hogy a jelen nem a ledeké.

A Procyon100 56db ledet használ 350mA-en hajtva. Az informatikai harvereknél gyorsabban avulnak el a régi technológiájú ledek.

Hasonló félreértésre ad okot a ledek névleges teljesítménye. Sok boldog tengerentúli sporttársunk előszeretettel vásárol névleges teljesítménnyel megadott kész lámpákat miközben nem veszik figyelembe, hogy mind a kék, mind a piros led valódi teljesítménye messze elmarad a névleges teljesítmény mögött, ráadásul azonos típusúak ergo szűk hullámhosszokon fényelnek. A Procyon100 egy 100W-os ledlámpának hazudott sikerdarab odaát mely valódi teljesítménye 50W körül mozoghat. Azért mert a Luxeon azt mondja az első szériás K2-re hogy 3W-os attól még 3,5V a nyitfesz és 350mA-el hajthatod tehát valójában 1W-os ledet használsz. Ha ledet veszel hajtsd ki! A gyártók által megadott áram legtöbbször 350, 700 és 1000mA, azonban a datasheet ismerete nélkül ne állj bele áramgenerátort építeni, a biztonságos maximumot hozd ki a ledekből ha már pénzt adtál értük, csúcsra járatva 3 év alatt kopnak 10%-ot.

Lámpaépítésnél törekedni kell a minél szélesebb kék és piros lefedésre. Kékeknél ne csak az általános kéket(470nm) hanem a királykéket(~450nm) is használjuk, pirosaknál a 625nm, 660nm, 700nm hullámhosszokat is fedjük. Ezen két alapszínt szélesíthetjük további fehér, sárga és narancssárga ledek hozzáadásával. Csak egy vélemény, de indulópontnak jó: a piros:kék:fehér:narancs/sárga 7:2:1:1 felé kellene tartania virágzás esetén. Vegetációnál a piros csökkenthető, a narancs és sárga ledek elhagyhatók.

Sej-haj, épül a Sóhaj

By , 2015. April 7 11:12

Egypár műanyag és ARF gép után,  gondoltam, “újrakezdem” a modellezést. Ehhez egy viszonylag könnyen megépíthető vitorlázót kerestem. Egy kis kotorászás a tervrajz archívumokban, egy kis kutatás a fórumokon és végül a Frigyes Ernő (1967) által tervezett F1A (A/2) vitorlázó mellett tettem le a voksomat. Hogy a jó régi MHSZ fílinget gyarapítsam, gyűjtöttem magam körül pár diákot és kombináltam egy kis elméleti oktatással. Szerencsénkre, volt a közelbe egy tapasztalt modellező, ki időben felhívta figyelmünket a lehetséges építési problémákra illetve a fejlesztési lehetőségekre. Így már határozottan léptünk a modellépítés rögös útjára. s1

És eljött a nap, mikor elhoztam a tervrajz másolatát a klubból. Egy-egy bögre kávé/tea/kakaó mellett tanulmányoztuk a rajzok, meghatároztuk a szükséges eszközöket, anyagokat és mennyiségüket; mindezt egy szerszámősládába rakva létrehoztunk egy mozgó műhelyt. Ahogy csak volt valakinek egy kis ideje, helye, már reszelhette is a fát. De nézzük, mi kerül a ládába és melléje.

Anyagok: balsafa (2, 3, 10mm, 3mm kemény kilépőnek), rétegelt lemez 2-3mm, fenyőléc (2×3, 2×5, 3×8mm), acélhuzal 2-3mm, ólomsúly (3×50, 3×10g), alumínium lemez (0,5mm), réz- vagy nejlon-cső (1mm), sodrott acélhuzal (0,25mm), üvegszálas fonal (0,15mm), faragasztó, japánpapír, feszítő lakk, nitro hígító.
Eszközök: építő deszka (egyenes! fenyő deszka vagy bútorlap párhuzamos fenyőlécekkel, melyek bezárják a szárny be- illetve ki-lépők élek vonalait), fémvonalzó, tolómérő, fa-/fém- fűrész, lombfűrész, szike sok pengével (#11), kis gyalu, reszelő (négyzet, kör profillal), olló, kézi fúró hegyekkel (0,3-3mm), grill tű (4 db.), csiszoló vaszon és csiszolófa (40-60-80-120) és sok csipesz.

Előkészületek

Első lépésben a szárny és a magassági kormány profiljainak digitalizálását végeztük, illetve kinyomtattuk, hogy a korvonalakat követve létrehozzuk a balsa bordák sablonjait, illetve a szárny záró elemeit. A fenyő és a balsa falapanyagot letisztított, lecsiszoltuk. A borda alapanyagát képező lapokat 2mm ráhagyással kivágtuk, és a felfűzési pontokat előfúrtuk 0,9mm fúróhegyél. A fenyő elemeket 1-2 cm ráhagyással leszabtuk.

Ezután jöttek a csiszolás hosszú percei, órái. Valjuk be, a 75 szárnyborda és 20 csillapító borda megformázása időt és türelmet kíván.  Eközben a másik asztalon száradt a belépő él ragasztott faanyaga és a kilépőél gyalulása is befejeződött. Utána következett a bordák helyének bevágása a be- illetve ki-lépő éleken. Úgy pontosabb lesz, ha egyszerre jelöljük be a borda helyét minket fán, egymásra rakva az éleket.

Az összeszerelést a bordák és a kilépőél összeragasztásával kezdtük, mégpedig úgy, hogy a szárny felső oldala lent legyen, mert a profil felső része majdnem egyenes a ragasztás helyen. Már csak egy kicsit ügyeskedni kell, hogy a bordák, és a kilépőél kellően rögzítve maradjon, míg köt a ragasztó. A ragasztás után a bordák még mozognak, és ilyenkor nagyon sérülékeny a szerkezet. Bánjunk vele csínján.

Ezután jöhet a belépőél. Ehhez a szárnyat meg kell fordítani, a kilépőél végét az építő deszka egyik lécéhez igazítani, rögzíteni. Utána jöhet a belépőél. Egy-két bordát a helyere tehetjük. Ezen a ponton már érdemes ügyelni a kilépő illetve belépőél merőlegességere a bordákra nézve. Ha a belépőél is a helyén van, akkor rögzíthetjük és követezhet a bordák beragasztása a frontális hossztartóba, utána a főtartók és a segédtartók beragasztása a bordák nútjaiba. Igyekezzünk úgy ragasztani a hossztartókat, hogy szintben maradjon a profil ívével, ugyanis a csiszolás megváltoztathatja a profil ívét. Ehhez néha trükkös lészorítást kell alkalmazni. Használjunk sütőpapírt letapadást gátló rétegként h az építődeszkán.

wing01 informatikaamodellezesben wingribs

Szárnyfülek és a magassági kormány gyártása hasonló módon történik, kivéve, hogy a lekerekített végek 10mm puha balsafából kerül kialakulásra csiszolás révén.

Vízszintes hordfelületek papírral való bevonása előtt az a belépő él megformázás következett. Ezt egy több mint 1m hosszú 120. csiszolóvászon segítségével végeztük, melyet az építődeszka hátsó oldalára ragasztottuk. Ez, egyrészt biztosította a csúszásmentességet, másrészt, az csiszolásnál az egész szárnyhosszon tudtunk dolgozni, ezzel megakadályozva a “lépcsők” kialakulását. A szárny és a magassági kormány bevonás előtt 130 illetve 11g volt, ami erős középkategóriának minősül. Azonban még korai az örvendezés.

A repülőgépmodell sárkányszerkezetének bevonása egy igen lényeges munkafolyamat: a modell ekkor nyeri el a végleges formáját. A mellett, hogy a borítás fontos szerepet játszik a szerkezet szilárdságának biztosításában sokszor nagyon szigorú esztétikai szempontoknak is meg kell felelnie. Kisebb repülőgépmodelleknél, különösképpen ha szigorú tömeghatárok vannak megszabva, még mindig általános a japánpapír használata bevonóanyagként. A japánpapír általában fehér, piszkosfehér színben kapható és úgy döntöttünk, hogy natúr színben hagyjuk, és csak a szárny alsó részét festjük (láthatóság növelése érdekében)  fekete színre airbrish segítségével. Színezéshez a Casati cég Arlecchino nevű színezőanyagot használtuk nitróban oldva. Természetesen, aztatási technikával is lehet színezni a papírt.

 (folyt.köv.)

RC szimulátorok

By , 2015. March 14 22:11

rc_simulator Nos, karácsonyra kapott gépet összeraktuk, úgy tűnik, hogy a barátoknak is tetszik és már idegesítővé vált a folytonos noszogatásuk, hogy mikor lesz berepülve. Eljött az idő, hogy egy kis gyakorlati tapasztalatra is tegyünk szert. Az alap mozdulatok begyakorlásához mindenféleképpen ajánlok egy RC szimulátor telepítését a számítógépünkre. Na de melyiket? Segíthetnek barátaink az RC reptetőről, az internetről, de ne számítsunk egybehangzó véleményre. Ebben próbálunk némi útmutatást adni.

Számítástechnika széleskörű elterjedése nyomot hagy a modellrepülésben különösen nagy szerepe van az alap mozdulatok illetve új figurák begyakorlásában. Sokan úgy vélik, hogy egy szimulátor távirányító nélkülözhetetlen e célra, ezzel megvédve a drága terepre szánt rádiónkat a “kopástól”. Mások inkább az éles berendezésen szeretnék begyakorolni a repülést, ösztönössé téve a karok, kapcsolók használatát. Ők egy szimulátorkábel segítségével kötik össze a gyöngyszemüket egy PC-vel (a szimulátor kábel szabványos PPM jelet igényel, de vannak olyan kábelek is, melyeket a vevő szervőcsatlakozóira kell kötni). Bármely táborhoz is tartozunk, nagyot nem hibázunk. A lényeg, hogy akkor tudunk gyakorolni, formában tartani magunka, amikor az időjárási viszonyok miatt a légi utasszállítás is szünetel. Azonban, ha még nem tettük le voksunkat egyik távirányító mellett sem, egy szimulátor kit beszerzése lehet  a célszerű megoldás: olcsó és eladható.

Egy kis Internetes szimatolás után nagyjából a következő szimulátor programokkal találkozunk:

  1. FMS – freeware
  2. Aerofly RC (Aerofly Pro Delux ) – ~50USD, talán a legkedveltebb oktató szoftver vezeték nélküli adapterrel (2.5GHz, 2GRAM, 18GB HDD)
  3. Real Flight – 130USD, valósághű szimulátor szoftver konzollal és vezeték nélküli adapterrel (1GHz, 512RAM, 5GB HDD)
  4. Phoenix RC – 130USD, világhírű szimulátor optimalizált válaszidővel legnagyobb modellgyártók modelljeivel.
  5. FS One – ~130USD
  6. Reflex XTR – bár a grafikája elmarad kissé azonban a mozgás szimulációja majdnem tökéletes.
  7. ClearViewfreeware – eldöntögetjük, hogy a teljes verziót használjuk k.b. 100USD-ért, vagy modellenként fizetünk
  8. AeroSim RC – ~86USD, kiváló választás alapok élsajátításához (1GHz, 512RAM, 200MB HDD)
  9. RC Desk Pilot – freeware
  10. Slope Soaring Simulator – freeware
  11. CRRCSIM – freeware

Még mielőtt elszaladnak a boltba szimulátorszoftvert vásárolni, ajánlani tudom a FREEWARE szoftverek kipróbálását (szabadon felhasználható programok). Szoftver telepítése után mindenki azonnal indítja is, csak valahogy furcsán reagál, de az is lehet, hogy fittyet hány a parancsainkra. Még mielőtt szecskává aprítjuk a rendszerünk bármely alkatrészét, inkább hangoljuk össze az eszközeinket.

Távirányító telepítés és kalibráció

Én még az olcsó analóg joystick-al kezdtem, melyet kisebb-nagyobb sikerrel csatoltuk a freeware szoftverhez.

Ha már megvan a hardver, lényegében egy driver telepítése és kalibrációja jön. Ezt még az operációs rendszerben szükséges elvégezni. Lényegében elmagyarázzuk az operációs rendszernek, hogyan értelmezze a joystick/távirányító-ból érkező jeleket: milyen értékeknek felelnek meg a végállások, a középállások, illetve, mely csatornákhoz tartoznak.

setup1 setup2 setup3

FMS

Ugyan nem a legjobb valósághűség jellemző az FMS-re, ázómban, kétségtelenül a legjobb minőség/ár viszonnyal rendelkezik, kifejezetten modellezők számára készült játék, amit hívhatnánk inkább tanulószoftvernek. Távirányítós repülőket és helikoptereket irányíthatunk vele, nagyon sok beállítási lehetőséggel bír: beállíthatunk szelet, a vitorlázó repülőkkel vadászhatunk termik után, és megadhatjuk milyen startolási módszert választunk. A játék irányítható billentyűzettel is, de a akik komolyan szeretnének gyakorolni, azok távirányítóval futtatják. Szoftver grafikája kezdetleges, de cserében a repülés fizikája szinte tökéletes; fel lehet vele készülni az első valódi repülésünk előtt. Az már csak hab a tortán, hogy a teljes játék ingyenes, a legújabb modellek folyamatosan elkészülnek a játékoz, így azok viselkedését is kipróbálhatjuk illetve készíthetünk saját modelleket (modell lelőhelyek: http://www.rc-sim.de/wbb3/, fórum, archívum).

Sajnos, ahogy fejlődnek az operációs rendszerek, egyes komponensek kikerülnek a rendszerből. FMS első futtatása alkalmával találkozhatunk ezen folyamat következményével. A program fejlesztése a jó régi Windows XP-re történt és azóta nem sokat foglalkoztak vele a fejlesztők, ezért gyakori a “D3DRM.DLL is not loaded” üzenet. Ez a Direct3D 1997-ból videokártyákhoz alkalmazott megjelenítési technológia része, mely a Vista és későbbi operációs rendszerekből el lett távolítva. A jó hír az, hogy könnyen orvosolható a hiányosság. Ehhez csak a D3DRM.DLL fájlt szükséges letölteni és bemásolni az FMS könyvtárába (C:\Program Files (x86)\FMS\ az alapértelmezett).

Sajnos más komponensek is áldozatul estek a fejlesztésnek, ezért egyes vezérlők ne kompatibilisek az FMS szoftverével, mert az FMS a jó bevélt soros porton keresi azokat. Szamos javítás ismert, melyek megoldják egyes irányító eszközök ezen problémáját (pl., Skyartec FMS COM PORT Patch). Az “Exception EComPort in Module FMS.exe at 0008AFEC. Registy error (win error code:2).” hiba is a soros port hiányát siratja.  A probléma megoldását egy virtuális soros port emulátor jelenti (HW Virtual Port) illetve registry manipulálással javítható (fms-ecomport-fix).

 Quadcopter FX

Azoknak, kit berántott a multirotoros gépek világa, tudom ajánlani a Quadcopter FX szoftvert első mozdulatok begyakorlására. Az ingyenes szoftver Android platformra íródót és teljesen intuitív. Fizikája és grafikája nem tökéletes, de kaphatunk némi ízelítőt abból, hogyan irányítsuk egy multirotoros járművet, akár FPV kamera szemszögéből is. Természetesen, a más szoftverekben is találunk egy-két multirotoros modelleket, azonban, még ez sem kötelező, ugyanis a helikopterek instabilabbak, mint a multirotorosak. Ha a helikopter irányítását már sikerült elsajátítani, nem okozhat túl nagy gondot a multikopter sem.

Clearview

Még egy termék azon modellezők számára, akik inkább költenek pénzt balsára, mit szoftverre. Egy kellemes gyakorló tér borongós időre. A szimulátor palettáját számos repülő, helikopter és helyszín színesíti.  Igény szerint bővíthetjük a palettát saját készítésű térképekkel, modellekkel – kompatibilis FMS gépekkel is. A szoftver mind billentyűzetről, mind analóg irányító pultról tudjuk kezelni és készült belőle Android kompatibilis verzió is (Absolute RC Plane Sim), ezért egy kis gyakorlást akkor is beiktathatunk a mindennapokba, mikor mások unatkozva várakoznak.

Aerofly RC

Kedvenc szimulátorom, mely segítségével megtanultam irányítani a kis távvezérlésű madarakat. Ha úgy alakul, hogy szimulátorozok egy keveset, ezt a szoftvert mindig megjáratom. Egyszerűen jól kezelhető, és természetesnek hat. Ugyan lehetne jobb a hangja, azonban emiatt mit sem veszi értékéből, ami a kiképzést, repülési gyakorlást illeti. A 360 képkocka per másodperc bőven kárpótol. A mozgó anyahajó tiszta környezete kiváló gyakorlópályát biztosít kezdőknek és hasadóknak – félig nyitott belső fedélzet teremrepülés begyakorlására is ad alkalmat.

Phoenix RC

igazi gyöngyszem – kiváló grafika és hangzás, – vászonra kivetítve behozza a repteret a gyakorló szobába. A szimuláció fizikája és a repülőgépek irányítása igazán élethű. Kissé késleltetett ugyan a motorreakció, mintha szegényes keverékkel repülne a gép, de tálán ez is a valós szimuláció része, ki  tudja. Ami a repülőgépek választékát illeti, igazan kellemes és változatos a portéka. Ahogy azt egy modern szimulátortól elvárható, akad benne ritka gépezet és quadkopter is.

Reflex XTR

Bár lehet, hogy grafikai teljesítményben alulmúlja testvéreit, ugyanis egy jó ideje nem fejlesztik, azonban a fizikája majdnem tökéletes. A gépek tulajdonságainak módosításával nem csak gyakorolhatjuk a repülést, de megkereshetjük a számunkra optimális beállításokat. Ezzel akár a meleg szoba kényelmében is tanulhatunk új dolgokat, értékes tapasztalatot szerezhetünk gépparkunk ritkítása nélkül. Kifejezetten ajánlott 3D repülés gyakorlásához.

Real Flight

Sokak kedvence ez a kifinomult, minden részletre kiterjedő RC valóság generátor, mely a videokártyánk rejtett zúgjait is igénybe veszi, hogy minden egyes kis elemet tökéletesen megjelenítse. Hangzás terén is lenyűgöző élményt nyújt: Motor-. szervó-, fűszál-hangja – minden benne van. Ha nagyon figyelünk, találunk kisebb bakikat tájkép rétegeinek találkozásánál, ez vezetés közben azonban teljesen láthatatlan. Ha kedvünk tartja, bele is ülhetünk a gépekbe. Hirtelen mozdulatoknál még a fejmozgásra is gondoltak, így a kamera beleng. És ha repülés közben kedvünk támadna átülni a másik ülésbe, az sem okoz gondot. Mindehhez jön egy mobil eszközökre fejlesztett verzió is.

Jó gyakorlást és kellemes időtöltést!

Iránymutatás stopposoknak

By , 2015. March 8 16:41

Mindennek van kezdete…

Igen sok tényezős a repülés termésezte, és nagyon sok fogás létezik, mely közelebb visz bennünket a sikeres modellgép repítéséhez. Mind ez időbe és szorgalmas, kitartó és pontosan kivitelezett munkába kerül. Kezdjük az alapokkal, hogy ne keljen visszatérni hozzájuk később, és olyan célokat tűzzünk ki, melyek elég magasak a képességeinkhez, de még elérhetőek számunkra. Ilyenkor egy tapasztalt “kolléga” tanácsa aranyat ér. Így biztosítani tudjuk a folytonos fejlődést és örömteli időtöltést önmagunk és társain számára egyaránt. Gondolkozzunk projektekben; és egy jó projekt, kisebb projektekből áll, és ha jól csináljuk, mindig akad egy kis örömteli pillanat.

Görbe gép építése – elfogadhatatlan!

Agyon szajkózott és nagyon fontos tényezője a gépnek, hogy a lehetőségeinkhez mérten, a legegyenesebb tengelyű gépet építsünk. Ha az elején nem kezdünk el figyelni a részletekre, elveszítjük a referenciapontjainkat. És ha a gépezet nem egyenes, soha nem tudjuk egyensúlyba hozni az ébredő erőket. A gép nehezen repülhető lesz, és eltérő sebességeknél éltérő tulajdonságokat fog mutatni és ezért, lényegében trimelhetetlen. Azonban, a “görbe” repülő is repül, első gépeink nem lesznek tökéletesek, sőt, a többi sem, és ez a normális, csak törekedni kell a tökéletességre.

Műszakilag kifogásolható gép üzemeltetése – elfogadhatatlan! 

Ne bízzunk semmit a véletlenre. Győződjünk meg minden alkatrész épségéről és minőségéről beépítés előtt. Győződjünk meg a gépünk megfelelő műszaki állapotáról repítés előtt. Javítsuk ki minden fellépő hibát, mielőtt tovább mennénk, vagy készítsünk hibajavító listát, ha csak később tudunk vele foglalkozni. A problémák nem oldódnak meg maguktól!

Nehéz gép építése – elfogadhatatlan! 

Egy valamit meg kell érteni, hogy miként a nagy repülőgépeket sem a “törhetetlen” fekete-doboz anyagából készítik, ugyanúgy nem érdemes túlzásokba esni a modell repülőgép építésében. Hatékony anyagfelhasználáshoz előbb azok tulajdonságait szükséges megismerni. Töltsünk egy kis időt alapanyagok pusztításával, így lehet tapasztalati ismereteket szerezni az anyagok rugalmasságáról, szilárdságáról. A megfigyelés és a tapasztalat a fontos. Egy függőleges földbecsapódás nagyobb erőt szabadit fel, mint egy közepesen kalapács becsapódás a fába. Ehhez képest sok balsagép túléli az ilyen becsapódást kisebb sérülésekkel.

Mennyi ideig tart egy jó gép megépítése, nem számít

Egy minőségi repülőgép építése hat hónapot is igénybe vehet. Egyes felmerülő problémák vagy csak tapasztalanságból ez akár többéves projekt is lehet. Egy jó és könnyen karbantartható modellgép gép sok tervezést, türelmet és tapasztalatot igényel. Jól megépített gép éveken át szolgálhatja a készítőjét, kisebb karbantartási munkálatok mellett (csővezetékek, akkumulátor). Egy kisebb baleset még egyáltalán nem ok egy gép “nyugdíjazásra”. Ezert, minden gépnél gondolni szükséges a karbantartásra is.

Ajánlott linkek:

Hogyan célszerű elkezdeni a modellezést?
Minimumlista kezdőknek

A modellépítés filozófiája

By , 2015. March 7 23:42

Ez a kis cikk nem arról szól, hogyan lehet építeni egy olyan látványos repülőgépet, mely képes jól repülni, hanem inkább azokról, kik reménytelenül “szerelmesek” a repülésbe és az alkotás szépségébe

Készségek és jellemvonások

Amikor azt mondom, hogy modellező vagyok, az emberek többsége az mondja, hogy “én nekem ehhez nem lenne türelmem”. A következő mondat, hogy “túl sok a szabadidőm” és végül, “ennyit dolgozni, hogy utána összetörjön?”.  Sajnos, a modellezést sokan félreértik, és gyakran ezen emberek saját modellezési kudarca illetve a kis basagéppel rohangáló gyerekek látványa áll a félreértés mögött. Azonban a “vérbeli” modellezők fényévekre vannak attól a színtől, amit a hétköznapi ember lát a modellezés mögött. Ennek tisztázására, ugyan teljesség igénye nélkül, de megpróbálom összefoglalni azokat az ismereteket, és tulajdonságokat, melyek nélkülözhetetlenek a jó modell tervezéséhez, megépítéséhez (vagy legalábbis lista készül arról, milyen munkatevékenységben leljük örömünket). Mivel a világ változik, ez az írás sem Szentírás. :)

 Személyiségbélyegek

Figyelmesség és precizitás
Kreativitás és találékonyság
Fegyelmezettség
Következetesség
Intelligencia
Racionális gondolkodásmód
Problémamegoldó képesség
Térbeli és tudásbeli orientálóképesség

Szakértelem

Aerodinamika
Fizika
Elektronika
Matematikai modellezés
Tervezésismeret
Műszaki rajz
Szerkezettan
Gépészmérnöki ismeretek
Anyagismeret
Fa-, műanyag-, fém-megmunkálási ismeretek
Diagnosztika és hibajavítás
Grafika
Kompozit gyártástechnológia
Projektmenedzsment
Logisztika és anyagmegóvás
Kommunikáció

Lényegében, a multidiszciplináris ismeretvágy hajtja a modellezőt, az alkotás nyers ereje. Lehet, hogy nem tűnik logikusnak az, hogy hajlandóak vagyunk kiadni több százezer forintot szerszámokra, hogy építsünk egy olyan gépet, amely a boltban is megvásárolható lenne ebből az összegből, azonban a repülés és az alkotás romantikája magával viszi a modellező szívet. Valahogy a vásárolt gép sohasem tökéletes; és minél többet építünk, annál jobb az eredmény, annál több örömöt okoz az építés. Ebből a körből nincs kiszállás, anélkül, hogy az ember lelkének egy kis darabja ne vesszen el. Azon sem kell csodálkozni, ha valaki elmormog valamit a gépének címezve, mert a modellező gépe a személyiségének a tárgyi megtestesítése, és lényegében saját-maga tudását, figyelmét, szorgalmát szidja vagy éppen dicséri a szavával.

Legyen szó sugárhajtású gépről, vagy egy kis vitorlázóról, rengeteg utánajárás, munka és ismeret lapul meg mögötte. Tapasztalattól és személyes képességektől függően, vannak jól és még jobban sikerül modellek, de a szorgalmas kitartó munka minden esetben megérdemel, egy dicsérő szót.

Panorama Theme by Themocracy