A sugármeghajtás kutatása tovább folyt, így jelent meg az angol Gloster Meteorvadászgép. Ehhez a géphez fűződik a II. Világháború  utáni első sebességrekord – 1121km/ó, melyet 1945 november 7-én sikerül felállítani. Két évvel ezután jött a Bell X1 az 1143km/ó sebességrekorddal 14 000m magasságon. Ezzel 1947. október 14-én Charles (Chuck) Yeager át is lépte a hangsebességet, a világon először idézve elő a Kármán Tódor által megjósolt hangrobbanást és világ legismertebb tesztpilótájává vált. Végre megdőlt egy eddig leküzdhetetlennek vélt határ.

Sugárhajtású gépek Korea fölött csaptak össze először. MIG-15 sokkolónak hatottak kiváló tulajdonságukkal. Ellenfelük amerikai oldalról Lockheed P-80 Shooting Star – kissé gyengébb gép volt de gyakorlottabb pilótákkal. A koreai háború idején az amerikaiak elsősorban Boeing B-29 Superfortress nehézbombázót alkalmazták. Ez a gép 1944 végén lépet be a háborúba, és nagyon gyors volt – sebessége kis híján a 600km/ó-t is elérte.
1950-ben bemutatkozott a sorozat újabb típusa, így B-29 a múlté lett. A B-47-es után nemsokára a  B-52 következett. Ez gép lett az Egyesült államok stratégiai bombázója a következő három évtizedben. A sebessége 1200 km/ó volt, a ható távolság pedig 23 000 kilométer. Ezt követte a B-1 stratégiai bombázó, mely a hangsebesség kétszeresével tudott repülni már.

Vadászgépek terén is folyt a fejlesztés. Egyesült államokban az  F-100 volt az első szuperszonikus vadászgép. Gondos tervezésnek köszönhetően több feladatra is alkalmas volt: bombázóként 3 tonnányi bombát volt képes a magasba emelni. Az új generációs gépek közül talán az amerikai McDonnell Douglas F-4 Phantom II volt a legsikeresebb. 2700 km/ó végsebességgel rendelkezett és minden magassági, sebességi és távolsági rekordot megdöntött.

Vietnami háború során helikopterek is szokatlan számban jelentek meg a harctéren. Mobilitásuk semmihez sem volt mérhető.
1969-ben a mozgékony helikopterek és a merev szárnyú repülőgépek koncepcióját új típusú gépbe ötvözték. A Harrier Jump Jet repülőgépet amerikai és a brit haditengerészet alkalmazta. A légi erők számára mind a mai napig a sebesség az egyik fontos tényező. Franciák Mirage gépükkel próbáltak felvenni a versenyt a MIG-ekkel. Válaszként kifejlesztésre került a MIG-21. Az amerikaiak az F-111-et fejlesztették tovább és felderítés terén is kipróbálták. Ezen gép szárny alakját menet közben is lehetett módosítani, amit az oroszok szintén bevetettek a MIG-23-nál. Ezt követően az amerikaiak olyan felderítő géppel álltak elő, ami a technikai lehetőségek csúcsát jelentette. Lockheed SR-71 Blackbird 1966 -tól repül. A megtévesztő ürügyekkel Szovjetunióból vásárolt titánból készült gép, tulajdonságai és technikai megoldásai egyediek. 1976-ban a Blackbird megdöntötte a repülési sebesség világrekordját. Az eredményt  30 kilométer magasságon mérték és 4060 km/ó volt . Tulajdonképpen elérte a repülés sebességi és magassági határát.
Érdekessége még a gépnek, hogy a repülés közben fellépő magas hőmérsékletek miatt a repülőgép burkolatát lazán összeillő elemekből készítették. A burkolatelemek csak akkor passzoltak össze, amikor a nagy sebességnél fellépő, súrlódás felhevítette és több centiméterrel megnyújtotta a gépet. Emiatt a különlegesen kialakított JP-7 üzemanyag folytonosan szivárgott a felszállás előtt. A JP-7 egyébként meglehetősen furcsa abból a szempontból, hogy meglehetősen magas a lobbanáspontja – gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy egy átlagos tüzet el lehet oltani egy vödör JP-7-tel. Leszállás után pedig várni kellett, hogy a gép teste lehűljön, mielőtt a pilóta kiszáll. A folytonos magas hőmérséklet miatt a borítás fémje edződött és napról napra erősödött. aerodinamikusok nagy felháborodására a felületét hullámosra képezték, mert így jobban ellenállt a nagy terheléseknek.

Háború tapasztalatait a nagy repülőgyártók fokozatosan alkalmazni kezdték a civil gépekben a terhelhetőség megtervezésében. Elkészült a Boeing 707, mellyel 1976-ig 500 millió utast szállítottak. A repülőtársaságok arra is rájöttek, hogy minél több utast szállítanak egyszerre, annál gazdaságosabban tudják üzemeltetni a céget. Ezt először a Boeing Jumbo gépben érvényesítették. Sebesség terén nem tudtak ekkora növekedést produkálni. Az orosz TU-144 és az angol-francia Concorde voltak az első hangsebességnél is gyorsabban közlekedő utasszállító gépek (bár a médiában terjesztették a technikai kémkedés gyanúját, mégis aerodinamikailag az orosz fejlettebb és több témakörben is együttműködtek a franciákkal). Gépek üzemeltetésének magas ára és tragikus balesetek miatt a további fejlesztésekkel felhagytak.

A ballisztikus rakéták megjelenése után megnyílt a lehetőség a kozmosz feltérképezésére. Első próbálkozások után egy ember végre a Hold felszínére. léphetet. Bár űrkutatás költséges dolog, közben az ipar az új kutatási eredményekkel felfegyverkezve jobb minőségű edényeket, viaszokat, sporteszközöket állíthat elő.

Follow