A cseresznyét igazából nem is kell metszeni, mert rosszul tűri. Az alakítást és a termőkorú fák metszését ezért igyekezzünk a minimálisra csökkenteni: csak a beteg, sérült, egymást dörzsölő ágakat távolítsuk el. A cseresznye metszésének célja a fa magasságának korlátozása és a korona oldal irányú széthúzása legyen. A fa magassági növekedését még a fiatal cseresznyefákon korlátozzuk a sudár eltávolításával. Egészséges oltvány esetén ez nem okozhat nagy problémát, mivel a cseresznye természetesen szabályos, sudaras koronát nevel, megkönnyítve ezzel a mi metszési munkánkat azonban…

Metszés ideje: július. A cseresznyefa túlnyomórészt a három-négy éves ágrészein hozza a termőrészeit. Termőágainak élettartalma akár 15 év is lehet.

Ültetéskori metszés

Miután elültettük a fát, kiegyensúlyozott viszonyokat kell teremteni a visszametszéssel csökkentett gyökérmennyiség és a föld feletti részek között, hogy megkönnyítsük az eredést. Ezért kell ültetéskor erősen (2/3-al) metszeni a cseresznyefát – hagyjunk 3-4 törzsön egyenlő távolságban elhelyezkedő váz ágat. A cseresznyefa vázágainak valamivel laposabban kell állniuk, mint az almáénak. Törekedjünk a törzzsel bezárt körülbelül 60°-os szögre.

Koronaalakító metszés

A koronaszerkezet felépítésének első lépéseként válasszunk ki vázágnak három vagy négy erősebb vesszőt, lehetőleg egyenletes távolságra elosztva a törzsön. A többi vesszőt metsszük le vagy kötözzük le. A vázágakat az általános szabályokat követve körülbelül 1/3-al kurtítsuk meg úgy, hogy vízszintesen nagyjából egy síkba kerüljön a csúcsuk, és külső rügyben végződjenek. A sudárvesszőt ehhez igazítva vágjuk vissza úgy, hogy 120°-os legyen a fa csúcsát és a vázágak csúcsait összekötő háromszög felső szöge. A következő három-négy évben ismételten metsszük vissza a sudárvesszőt és a vázágak vezérvesszőit, ill. óvatosan ritkítsunk.

Fenntartó metszés

Nagyjából a cseresznyefa ötödik-hatodik évétől kezdjük visszafogni a koronamagasságot, úgy hogy a sudarat a legközelebbi ágemeletig vagy egy középről induló, vízszintesen kiágazó ágig visszavágjuk. Ugyanezen az elven vágjuk vissza a vezérágakat is, valamelyik, a koronából kifelé mutató ágra visszaugorva. A vezérágak mentén nőtt többi vesszőt kötözzük le vízszintesre, ezzel növeljük a terméshozamot és csökkenthetjük a növekedési erélyt.

Később aztán nagyobb ágakat is kivehetünk a koronából, ill. megritkíthatjuk a zavaró, másokat a növekedésükben hátráltató vesszőket. Ezeket a ritkító metszéseket a cseresznyefákon már rögtön a szüret után elvégezhetjük, július és augusztus között, a fa lombos állapotában. Ebben az időszakban sokkal gyorsabban gyógyulnak a metszési sebek, mint a fa nyugalmi állapotában; ezzel pedig a fertőzés veszélye is csökken.

Follow

Comments are closed